Szerző Téma: Kell-e óvoda minden gyereknek?  (Megtekintve 6063 alkalommal)

Tyukanyo.hu

  • Administrator
  • tyúkanyó
  • *****
  • HSZ: 1754
Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Dátum: 2010. Február 18. 20:27:13 »
A következő hetekben sok családban lesz akkut téma, hogy melyik óvodába menjen a gyerek. Amelyik közel van? Ahol egészséges életmódra nevelnek? Ahol van külön angol, külön tánc, külön zene, külön akármi? Egy opció egészen ritkán merül fel: egyáltalán ne járjon oviba.

Tovább a teljes cikkhez...
« Utoljára szerkesztve: 2010. Február 18. 20:29:31 írta Tyukanyo.hu »

Gira

  • Vendég
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #1 Dátum: 2010. Február 19. 16:16:11 »
Én ezt a ritka választást is fontolóra vettem. Most nem járnak oviba a gyerekeim (5, 3,5 és 1,5 évesek), mert én is úgy gondoltam, hogy az ovi csak pótlék... de már nem gondolom így. Én vagyok velük a nap 24 órájában, a férjem nagyon ritkán tud besegíteni, nem jutok el ruhát venni magamnak, esetleg hajat vágatni, nincs semmi önálló életem. Nagymamák, sógornők nem jöhetnek szoba egy fél órás vigyázásra sem. Így azért nem biztos, hogy olyan felemelő társaságot kap a gyerekem egy idő után  ::)
Azt viszont nem gondolom, hogy lemaradnak valamiről. Óvodás énekek, kreatívkodás, sok-sok meseolvasás, szabad játék megvan nekik. Még társaságuk is akad. Idén még egyáltalán nem voltak betegek. Nem utánoz le sok baromságot a társaitól, hanem felnőtt példákat lát. Tehát valóban megvannak az előnyei is...

Zsuzsi

  • Global Moderator
  • tyúkanyó
  • *****
  • HSZ: 6724
  • Tyúkanyó
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #2 Dátum: 2010. Február 19. 17:02:42 »
Gira, azt hiszem, a tiéd elég speciális eset, 3 ilyen kicsivel persze, hogy nehéz egyszerre  :love2: de ha csak 1 ovis korúd lenne, akkor hogyan gondolnád? otthon vagy oviban?
Az olvasó nők veszélyesek!

Gira

  • Vendég
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #3 Dátum: 2010. Február 19. 17:15:58 »
Akkor meg olyan félelmeim merülnének fel, hogy biztos jó-e az, ha csak én veszem őt körül, ha nem tud hasonló korúakkal játszani. Mert jelenleg itt van a testvérkapcsolat, ami úgy látom, hogy tökéletesen kielégíti az igényeket.
Ha 1 gyerekem lenne, akkor biztos ovis lenne.
De lehet, hogy olyan szempontból igazad van, hogy ha csak a 2 nagy lenne, akkor viszont nagyon vígan ellennénk. Igen, itt nálam valószínűleg a kicsi eszi meg a kapacitásom nagy részét, és azért vagyok kicsit besokallva.
Alapvetően csak jó tapasztalataim vannak az ovimentességről (tavaly járt a nagy lányom fél évet, de az az időszak nagyon nem tetszett).

Zsuzsi

  • Global Moderator
  • tyúkanyó
  • *****
  • HSZ: 6724
  • Tyúkanyó
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #4 Dátum: 2010. Február 19. 17:21:27 »
Hogy világosabb legyen a helyzet: a 2 nagyobb gyerekem már iskolás, ők jártak oviba, szerették. Jó ovink van, tényleg, jobb, mint az átlag (kis létszám, vegyes csoport, nagy udvar, sok erdőjárás, kedves óvónő a kicsiknek). A legkisebbem mégsem hajlandó járni, nagyon erős ellenállás van benne -először akartam erőltetni, de átgondolva a dolgot, nincs értelme. Inkább ebből a helyzetből próbáljuk meg a legtöbbet kihozni.
Az olvasó nők veszélyesek!

Gira

  • Vendég
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #5 Dátum: 2010. Február 19. 17:27:34 »
Hát így számomra nem kérdés, hogy nem vinném  ;D A társaságot megkapja a tesóktól, amikor otthon vannak, és ha ő maga nem akar menni, akkor szerintem nem marad le semmiről.
Nálunk a legnagyobbnak szeptembertől kötelező lesz, a középsőt meg beíratom, DE ha nem tetszik neki, nem akarja, akkor nem erőltetem.

Zsuzsi

  • Global Moderator
  • tyúkanyó
  • *****
  • HSZ: 6724
  • Tyúkanyó
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #6 Dátum: 2010. Február 19. 17:31:09 »
Szerintem jó teszed :)
Az olvasó nők veszélyesek!

VeronikaBLne

  • naposcsibe
  • **
  • HSZ: 120
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #7 Dátum: 2010. Március 23. 13:42:59 »
Elgondolkogtam én is mindenen, amit a cikkben olvastam...

De mi speciális eset vagyunk: ikreim vannak, ők voltak az elsők. Mindent megtanultam duplán megoldani. Dumagépek voltak, egymással jól eljátszottak, bár két külön emberkék.
Itt nálunk 3 óvóda van, mikor kellett volna - akkor még - játszótér egy sem. Az utcán jöttünk össze a szomszédban lakó gyermekesekkel, aztán átjártunk egymáshoz.
3 éves korukra már nem voltam elég egész nap, valahogy nem elégítettem ki az igényeiket. Ők várták, hogy - saját korosztályú - társaságban  legyenek.

Aztán - az orvosi papírok ellenére - megszületett a lányomm mikor a fiúk 1,5 évesek voltak. Bevették a csapatba, mikor rájöttek, hogy az a nyikorgó zsák ott marad velünk. Amikor nőtt-növögetett észrevették, hogy jó vele is játszani. Ráadásul mivel kisebb mint ők, így irányíthatják ha hagyja, így "gyakorolhatták" a nagyoktól (tőlünk) ellesett viselkedési formákat.

Nagyon könnyen beszoktak az oviba, szerették. Nem voltak betegebbek, mint előtte.
Itt kell megjegyezzem, hogy mi szünidő alatt ovi előtt voltunk bárányhimlősek mindhármukkal. A (két perccel) kisebbik fiam qroup-os volt, mára kinőtte. Tavaly asztmás fulladása volt egyszer, azóta sem fulladt, bár a ventolin tavasztól őszig ott van, ahol a gyerkőc.

Másfél évet volt itthon a lányom nélkülük (karácsonyi baba). Hiányzott neki apróként is a társaság mág az első pillanattól kezdve. Így nem volt kérdés, hogy ovis lesz ő is. Mintha haza ment volna. A mai napig szereti. Ráadásul a "túl sok gyermek - kevés óvodai hely" helyzet miatt egy csoportba jár a fiúkkal.

Sokat tanulnak ott, mert jók az óvónénik. Sok olyan szituáción esnek át, amin ha itthon lennének, nem találkoznának.
Márpedig szerintem 3 évesen nem árt, ha tudja: nem ő az egyetlen és kiváltságos.
Mi ikres helyzetünkből adódóan megtanultunk hamar osztozni a játékokon (nem volt mindenből 2!!!!), várunk a sorunkra a hintánál. Ez egyke gyermeknél szerintem csak az oviban tanulható viselkedés és tulajdonság!

A sokgyermekeseknek van egy kis előnyük az ovibajárásnál. Persze ahány gyermek, annyi egyéniség és tanulási hajlandóság.
Nem értek egyet a burok alatt neveléssel. Látok is sok példát, ami bizonyítja, hogy a szemléletem helyénvaló.
Persze nekem könnyű - mondhatja bárki. De azt hiszem, ha egy gyermekem lenne, nem hagytam volna, hogy acélkábellel kösse magát hozzám. Az első pillanattól arra neveljük a gyermekeinket, hogy megálljanak a lábukon. És ennek szerves része az óvódai jó és rossz környezet, szituáció.
Ovipárti vagyok! A bölcsődét viszont elutasítottam volna, ha lett volna!!! De itt nálunk nincs, így nem volt gond a beíratás kérdése.  :)

Fenti soraim ne tévesszenek meg azért senkit: a fiúk 5 évesek lesznek május végén, a lánykám 3 éves volt karácsonykor. A mai napig versengenek, hogy ki milyen sorrendben aludjon a pocakomon, kit mikor emeljek fel és vegyem a nyakamba (akár én, akár apa!!!!). Nálunk addig babusgatjuk a gyermeket, amíg igényli!!! Lehet, hogy 10 év múlva már ciki lesz, ha megpuszilom, ha az ölembe ül. Úgyhogy mindent akkor és ott csinlunk, amikor ők szeretnék! (persze nem mindenre értem ezt! Nekik hamar meg kellett tanulni, hogy a közértbe menet mindenki egy dolgot választhat, és azt sem minden nap)
De a babusgatás nekem is jólesik! Fontosnak érzem magam (és apa is annak érzi magát, nem szégyelli babusgatni őket!). És melléjük fekszem, ha 7végén jön az alvásidő. Hogy szalad a ház? kit érdekel? Van 3 gyermekem, akiknek néha én kellek, néha az apa, néha az ovistársak, néha pedig az egyedüllevős autótologatás hason fekve a szőnyegen, vagy a fűben.

Tudomásul kell venni, hogy az óvóda nem tesz minket magányos szülőkké, csak néhány órára puttony nélkül maradunk! S hogy miért lényeg ez? Sok szülőnek nehezebb az óvoda kezdete, mint a gyermeknek!!!

Nem szaporítom a szót, sok gondolatom van ezzel kapcsolatban, de másnak is hagyok helyet!  :)

simonevi

  • tojáshéj
  • *
  • HSZ: 2
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #8 Dátum: 2011. Április 20. 10:13:51 »
Sziasztok!

Az én lánykám még csak 2 éves, de elég önfejű (úgy kb. 4 napos kora óta), amúgy okos, de elég erőszakos, hamar kiakpja a másik kezéből a játékot a homokozóban. Sokat járunk játszótérre, képes kivárni a sorát a csúszdán, de a hazamenés néha nehéz. Szereti a gyerektársaságot, oda is ad néhány játékot, de ha valami nem tetszik, akkor üt. Eljátszik egyedül is. Nagy a mozgás-és helyigénye. A verekedésről igyekszem leszoktatni, de a fegyelmezezés az ritkán tekintélyelvű, arra egyszerüen nem reagál. Inkább érzelmi ("nézd meg, most sír a baba"), meg az "akkor megyünk haza"-dolog hat.  Ezért félek az ovitól, hogy őt rávenni bármire nehéz lesz.... Persze, lehet, hogy ha látja, hogy a többi is megy kezet mosni, akkor ő is megy, de itthon ez kicsit nehézkes. Eszik, amikor akar, (pl. ki kell várni nála a kakit az ebéddel és az alvással, addig egyszerüen nem éhes és nem álmos, utánna szinte reflexszerüen). Ráadásul egyke, de - és ez nem tudom, hogy javít vagy ront a helyzeten - a rokonságot nem nagyon érdekli a gyerek, ebbe amúgy bele tudok halni néha. Szerintem is inkább a nagy családban lenne  helyük, de a mai felnőttektől már keveset tanulnak, csak megszégyenítést meg kioktatást kapnak (kétévesen viselkednie és szigorúan biliznie kéne).
Az itteni ovi állítólag jó nagyon, élményovinak hívják, beiratom, és remélem, hogy nem fogják kirakni....

Zsuzsi

  • Global Moderator
  • tyúkanyó
  • *****
  • HSZ: 6724
  • Tyúkanyó
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #9 Dátum: 2011. Április 20. 11:20:30 »
Szerintem az óvónők már láttak öntörvényű, akaratos gyereket, úgyhogy emiatt ne aggódj :) az oviban majd megtalálja a helyét a hierarchiában, valószínűleg a vezető-alkatú gyerekek közé kerül majd.
És 1 év alatt nagyon-nagyon sokat változhat még :)
Az olvasó nők veszélyesek!

simonevi

  • tojáshéj
  • *
  • HSZ: 2
Re:Kell-e óvoda minden gyereknek?
« Válasz #10 Dátum: 2011. Április 22. 11:46:13 »
Szia!

Hát remélem, hogy szót tudnak vele érteni. Ha nem fentről beszélnek vele, akkor biztosan...  Egyébként érdekes, a játszón van egy-két gyerek, akikkel szeret cívódni, de csak azokkal....  :-[
Szép napot!
 ;D