Szia NaToth!
Nem állt szándékomban senkibe belerúgni, a véleményemet írtam le. Az, hogy én megmozdulok a gyermekeimért a konyhában az nem "bezzeg én" stílus, hozzáállás, otthonról hozott szokás, vagy "változtatni akarok a tanultakon" szemlélet eredménye lehet bárkinél.
Amint olvashattad, nekem is kellett tápszert adni a gyerkőcnek, de ha lehetett, kihagytuk a nagyüzemi dolgokat, mert ott nagyobb a hibalehetőség, és nem látom mit hogy készítenek és miből! (Pl: eperpüré a punnyadt, visszamaradt eperhúsból, amiből kisajtolták már a levet a szörphöz, bébiitalhoz).
És a témához való hozzáállásomat azt hiszem a hírek is jól igazolják: hallottál már olyat, hogy egy anyuka saját konyhájában elkészített bébiételétől rákot kapott a család legifjabb tagja? Vagy a házi, gondosan elkészített lekvártól lett már valaki rákos?
Talán nem véletlen, hogy ilyesmiről nem hallassz, nem olvasol! Talán a bébiételek nagyüzemi készítése magával vonja a nagyobb hibalehetőséget, ezáltal a mérgezést!
Nem vagy ott, nem látod mit használnak fel. A papírra pedig azt írnak, amit akarnak!
Gondolj csak a különböző cégek elmúlt két évtized alatt megszerzett ISO minősítéseire! Már a bevezetést követő ötödik évtől nem volt mögöttes tartalmam a minőségi bizonyítványoknak és tanúsítványoknak!
A "szuperanyu"-s megjegyzésre írtam le a soraimat, és ez bizony nem az élettörténetem, csak egy szösszenet belőle ami megvilágítja, hogy mi az, amit valaki megtesz, amiről valakinekesetleg fogalma sincs, míg a másiknak a mindenmnapjait jelenti! Csak a megítélés szempontjából tartottam fontosnak, hogy miért nem volt szimpi ez a mondatod, és miért is vállalom fel, hogy szuperanyu lehetek (hozzáteszem: van, amit én sem csinálok jól!). És még szánthattam volna a sorokat, de nem tettem. Biztosan sokunknak vannak ilyen vagy hasonló történései az életében, miért igenis kihúzza magát, és azt mondja: bevállalom, hogy itt és most, ezért és ezért jobb vagyok, mint mások!
A felszólító sorok pedig nem csak neked szóltak, ráadásul a "csináld magad" egy olyan könnyed kifejezés, amely mélyebb tartalommal is bír felölelve számtalan tevékenységi kört, amit az ember saját maga készít el, vagy próbál elkészíteni.
És most is fenntartom a véleményemet arról, hogy aki nem főz otthon (nincs ideje, vagy nem akar, vagy bármi) annak számolni kell azzal, hogy fogalma nincs, mit ad a gyermeknek!
Ez volt a lényege az első hozzászólásomnak is!
A cikk lényege is az, hogy te mint szülő döntöd el, hogy adsz bébiétel a gyerkőcödnek vagy sem, de ha adsz, akkor bizony számolnod kell a lehetséges mellékhatásokkal is!!!!
Kár abban a hitben ringatnia magát bárkinek, hogy létezik bio, amiből ezeket az üveges kajákat készítik!
A víz, amivel locsolnak megszűrt, desztillált, csírátlanított?
A szél elkerüli a bio-gazdálkodó területeit, vagy fúj amerre fúj és hozza az anyagokat magával akár több tízezer kilóméterről is!
Elég az a méreganyag egy gyermeknek, amit a napi séta alkalmával magába szív a levegőből, a bőrén keresztül a klóros fürdetővízből, vagy a kikerülhetetlen "E"-k az ételekben, nem kell esélyt adni egyéb anyagoknak, amit pl. segédanyagként használnak a bébiétel készítésekor!
Ami pedig az epertermelést illeti: nem kell télen epret termelni senkinek, még panelben sem! Télen ne adj a gyereknek epret. Mindig a szezonnak megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket kell felhasználni! De gondolom ezt te magad is tudtad!?
Szép napot!
